Míg korábban a magánszemélyek esetében a pénzintézetek elutasították, hogy a hitelek kamatai valamilyen referenciához igazodjanak, az utóbbi időben egyre több bank köti irányadó kamathoz a lakossági törlesztési terheket. Az irányadó kamat ráadásul elkerülhetővé tenne több, jelenleg fennálló anomáliát.
A vállalati üzletágban a hiteleknél kizárólag valamilyen irányadó kamat szerint alakulnak az adósok terhei. A magánszemélyeknél azonban ezt a szisztémát korábban teljesen elképzelhetetlennek tartották a bankok. Úgy tűnik azonban, hogy az egyoldalú szerződésmódosítás tilalmáról szóló (az elfogadott formájában végül helyét a magatartási kódexnek átadó) szabályozás körüli viták már némiképp változtattak ezen a helyzeten.
Eddig az AXA (Napi, 2009. szeptember 22.) és a K&H (Napi, 2009. október 6.) jelent meg ilyen konstrukcióval, de több bank - közte az OTP és a CIB - is jelezte: fontolgatja ezt a lépést. Most ígérgetés helyett az FHB már elő is rukkolt - ráadásul azonnal kettő - ilyen termékkel.
Az FHB-nál december 7-től érhető el a rugalmas és a referencia elnevezésű kölcsön, amely lakáscélra és szabad felhasználásra (akár hitelkiváltásra is) egyaránt igényelhető. A termékeknél az első ügyleti évben a kamat fixen rögzített, a későbbiekben pedig mozgása a referenciául szolgáló hathavi Buborhoz kötött. A referencia kölcsön egyéb paraméterei, fedezetre és kockázatvállalásra vonatkozó szabályai megegyeznek az FHB többi forintalapú jelzáloghitelére vonatkozókkal.
A rugalmas kölcsön sajátossága, hogy a futamidő első három évére az ügyfelek - a bank által meghatározott minimum- és maximumösszeg között - megválaszthatják, hogy mekkora törlesztőrészletet kívánnak (vagy tudnak) fizetni. A csökkentett törlesztésű időszak 6-36 hónap közötti lehet. A két új hitellel kapcsolatban érdemes kiemelni a díjkedvezményeket is. A bank ezeknél kezelési költséget nem számít fel, az értékbecslési díjat pedig - egy ingatlan esetében - a kölcsön folyósítását követően visszafizetik. A tulajdoni lap lekérdezésének díja és a folyósítási jutalék az ügyfél kérésére meghitelezhető.
Az eltelt idő rövidsége miatt még nem igazán lehet tapasztalatokról beszámolni azzal kapcsolatban, hogy az ügyfelek miként fogadják az irányadó kamatot - állítják a bankok. Korábban az egyik ellenérv az volt az ilyen megoldásokkal szemben, hogy a magánszemélyek idegenkednek attól, hogy hitelterheiket valamilyen külső tényezők mozgassák. Nyilvánvaló persze, hogy egy-egy termék sikeressége nagyban függ attól, hogy a bank valójában mennyire szeretné azt értékesíteni.
Közismert, hogy a devizahitelek terjedése azért is lehetett annyira látványos, mert a bankok (bárhogy próbálnak is ma erről elfeledkezni) határozottan preferálták a devizaalapú hitelezést. Egyelőre azonban - a verbalitást leszámítva - még nem igazán látszik, hogy a hitelintézetek valójában mennyire helyezik előtérbe a forintot.
Az OTP-nél a lakáshitelezés deviza-összetételére vonatkozó kérdésünkre elmondták: 2009-ben, a korábbi támogatási rendszer megszüntetéséig, a befogadott hiteligények jelentős része forinthitel volt, döntő többségüket a támogatott lakáshitelek alkották. Mint hozzátették: ezt követően az euróalapú hiteleket kereste az ügyfelek többsége.
A CIB-nél arról tájékoztatták lapunkat, hogy egyre többen választják a forintalapú hiteleket. Az MKB szakértői szerint a devizaárfolyamok elmúlt évben tapasztalt volatilitása miatt a korábbinál nagyobb hangsúlyt kap a hitelfelvétel során az árfolyamkockázat. Ennek megfelelően a kérelmek között egyre nagyobb arányban szerepelnek az árfolyamkockázat szempontjából biztonságosabb hitelek. A Hazai hitel elindulása óta jelentősen emelkedett a forintalapú hitelek igénylésének aránya - mondták el az AXA-nál.
