A válság tanulságait elemezve Simor András kifejtette: krízisek után a befektetők kockázatvállalási hajlandósága tartósan mérséklődik, ami azt is jelenti, hogy külföldi hitelből sokkal kevésbé lehet növekedni, mint korábban, és a piacok sokkal kevésbé engedik meg a gazdaságpolitika kalandor kilengéseit. Ebből az a következtetés szűrhető le, hogy jórészt belföldön kell felhalmozódni azoknak a megtakarításoknak, amelyek a vállalati beruházásokat finanszírozzák.
Az MNB elnökének előadásában nagy hangsúlyt kapott az államháztartás egyensúlyának kérdése. "A korábbiaknál jóval kiegyensúlyozottabb pozíció megcélzása első látásra politikai választás kérdése. A helyzet azonban valójában az, hogy a kockázatkerülő nemzetközi befektetői környezet, a jelenlegi adósságszintek mellett, a korábbiaknál jóval kevésbé lesz toleráns az államháztartás túlfutásaival szemben, így a költségvetési politika a következő években alapvetően kényszerpályán mozog" - fogalmazott a jegybank elnöke.
A Magyarországot ért válság okai között első helyen az elhibázott költségvetési politika áll - mondta Simor András. Kopits Györgyöt, a Költségvetési Tanács elnökét idézte, aki szerint Magyarország hosszú idő óta "fiskális alkoholizmusban" szenved és ettől a káros szenvedélytől a rendszerváltás óta nem tudott megszabadulni. A fikális alkoholizmus káros következménye - vitte tovább a gondolatot a jegybank elnöke-, hogy a jóléti juttatások kiterjedt rendszere tönkreteszi a munkavállalási kedvet és nem ösztönöz a tanulásra, az emberi tőke fejlesztésére. A termelést és foglalkoztatást sújtó adók eltántorítják a befektetőket, és létre sem jönnek azok a munkahelyek, amelyek alternatívát kínálnának az inaktívak széles tömegeinek. A folyamat végén pedig kevesebb lesz a beruházás, kevesebb lesz az új ötlet, lassabb lesz a gazdasági fejlődés - magyarázta Simor András, hozzátéve azt is, hogy Magyarország, mint minden bizonytalan állampénzügyekkel rendelkező ország, drágábban jut forráshoz a nemzetközi pénzügyi piacon, ami tovább nehezíti a gazdaság fejlődését.
A konjunkturális helyzetet elemezve a jegybank elnöke kifejtette: a magyar gazdaság kilábalása a recesszióból lassú folyamat lesz. A kedvezőbb külső konjunktúra segíti majd az exportáló vállalatok működését, a belső kereslet azonban tartósan visszafogott marad. A növekvő munkanélküliség, a jóléti juttatások visszafogása, a nagyobb törlesztő terhek nem teszik lehetővé a fogyasztás bővülését. A romló jövedelmezőség és a kihasználatlan kapacitások magas szintje miatt a beruházási kereslet fellendülésére sem számítunk - jelezte Simor.
Az MNB elnöke elismerte: a kereslet mérsékléséhez az is hozzájárul, hogy a bankrendszer is sokkal óvatosabbá vált, így a recesszió miatt kockázatosabb ügyfeleknek szigorúbb feltételekkel készek csak hitelt nyújtani. Simor András elmondta: a belső kereslet visszaesése nem ad lehetőséget az áremelésre, így a magánszektor által generált áremelkedés rendkívül alacsony, a mért infláció csak a kormányzati adóintézkedések miatt haladja meg a 3 százalékos célt. A vállalati alkalmazkodás a béremelkedések mérséklődésében is megnyilvánul. Az árak és bérek növekedésének egyidejű mérséklődése megteremti a lehetőségét az alacsony inflációs szint stabilizálódásának.
Jelenleg ez a dezinflációs folyamat a monetáris kondíciók óvatos lazítása mellett is megvalósulhat - hangsúlyozta a jegybank elnöke, aki ismételten közölte: " a kamatcsökkentések sebessége a kockázati étvágy várható alakulásának függvénye. A nemzetközi pénzügyi közvetítőrendszer újraindítása érdekében meghozott hatósági intézkedések és a magyar gazdaság finanszírozhatósága érdekében megtett lépések már eddig is jelentős kamatmérséklésre adtak lehetőséget."
A jegybank fokozatosan visszatérhet a belföldi kereslet-kínálati folyamatokra koncentráló monetáris politikához - közölte Simor András, aki úgy látja, hogy az inflációs célokkal összhangban meghozott monetáris döntések hosszabb távon garantálhatják, hogy a most elért historikusan alacsony árnövekedési ütem tartósan fennmaradhasson.
